Hogyan érvényesül a 10-80-10 szabály a vállalati belső csalások elkövetőire?

Az üzleti világ egyik legismertebb “számos” szabálya a Pareto-elv, vagy más néven a 80/20 szabály. Amely szerint az okozatok 80%-át az okok 20%-a okozza, tehát utóbbiakra kell fókuszálni ahhoz, hogy a problémák döntő többségét megoldják, a célokat elérjék.

 

Egy hasonló elv létezik a HR területén is, annak pedig van egy speciális, kifejezetten a vállalati belső csalások területén létező változata. Minden cégtulajdonos számára létfontosságú ez utóbbi megértése. Ezen keresztül vezet az út ahhoz, hogy a belső csalások, visszaélések elkövetőinek motivációit megértésék.

 

A 10/80/10 szabály a HR-ben nagyjából úgy szól, hogy a munkavállalók kb. 10%-a eléggé önmotivált ahhoz, hogy ne kelljen őket motiválni. A skála másik végén ugyancsak kb. 10% egyszerűen motiválhatatlan. És közöttük húzódik az 80%-nyi réteg, akikkel a vezetőknek - motivációs szempontból - dolguk van.

 

De hogyan fest mindez a vállalati csalásokkal összefüggésben?

 

Az emberek kb. 10%-a szinte minden körülmények között normakövető. Ők azok, akik gyalogosként még akkor sem lépnek le a zebrára pirosnál, ha közel-távolban nem jön autó. Akik legyenek bármilyen kiszolgáltatott, pénztelen helyzetben, akkor sem fognak még egy kiflicsücsköt sem lopni a Tescoból. És így ők azok, akik a munkahelyüket sem fogják szándékosan meglopni, megkárosítani - semmilyen körülmények között.

 

A másik véglet a született normaszegő. Egy részükből életvitelszerű bűnöző lesz, de a hétköznapokban is sokszor találkozhatunk velük. Ők azok, akik szerint a szabályok mindig csak másokra vonatkoznak. Ha egy számukra akár minimális hátrányt jelentő szabályt meg tudnak szegni anélkül, hogy azonnali és határozott szankcióval szembesülnének, akkor ők azt a szabályt rögtön csak ajánlásnak tekintik.

 

A notórius ittas vezetők, a piroson még padlógázzal átszáguldók ők, akik ha a cégnél dolgoznak, akkor házon belül is folyamatosan a saját apró (vagy nagyobb) nyereségüket keresik és közben magasról tesznek a szabályokra és arra, hogy eközben kinek mekkora kárt okoznak. Nincs motozás vagy csomagellenőrzés a telephelyről való kilépéskor? Király! Számukra ez egyenesen felhívás arra, hogy amit megkívántak bentről és táskájukban vagy a zsebükben elfér, azt hazavigyék.

 

Az előbbi, a szabályokat minden körülmények között betartó véglethez tartozók gyakran rendes, de élhetetlen emberként élnek a munkatársak és a cégvezetés fejében. Az utóbbiakat, a notórius normaszegőket pedig nyilván nagy ívben el kell kerülni. Ha esetleg mégis valahogy bekerül egy ilyen munkavállaló a céghez, akkor minél előbb meg kell tőle szabadulni. (És nem általános, mindenkire kiterjedő motozást és csomagellenőrzést bevezetni egyetlen szarka miatt!) De ezek az emberek általában nem is maradnak meg sokáig a vállalatnál.

 

És akkor mi a helyzet a túlnyomó többséggel, a 80%-kal? Nos, ők olyanok mint mi. Alapvetően tisztességes, de mégis esendő, bizonyos körülmények között eltévelyedő átlagemberek. Közülük kerülnek ki azok, akik az igazán nagy károkat okozó vállalati csalásokat, sikkasztásokat elkövetik. Hiszen megbízhatóak, róluk nem gondolná ezt senki és ezért akár hosszú időn keresztül háborítatlanul folytathatják “áldásos” tevékenységüket.

 

A vállalati belső csalások megelőzése érdekében velük van dolga a cégtulajdonosnak és a vezetőknek. Első lépésben fontos megérteni, hogy miből lesz a cserebogár, vagyis mégis mi visz rá egy alapvetően tisztességes és korábban lojális dolgozót vagy középvezetőt, hogy átálljon a sötét oldalra és meglopja a munkaadóját.

 

Alkalom szüli a tolvajt - tartja a magyar közmondás és valóban, az egyik fontos tényező a vállalati csalások elkövetőinél a lehetőség, a lebukásmentes kivitelezés lehetőségének felismerése. De csak ettől még senki nem fog belső visszaélést elkövetni, nem fog csalni, sikkasztani a vállalat vagyonából.

Hogy mi a másik két szükséges feltétel, és hogyan működik a való életben a “csalási háromszög”, tehát hogyan lesz az alapvetően tisztességes kollégából a vállalatot és a cégtulajdonost személyesen is megkárosító tolvaj? Erről szól majd a következő blog...